Locomotiv GT - Magyarorszag
текст песни
34
0 человек. считает текст песни верным
0 человек считают текст песни неверным
Locomotiv GT - Magyarorszag - оригинальный текст песни, перевод, видео
- Текст
- Перевод
Keresztút, keresztrejtvény,
S mint a mesében, vonz a remény.
Minden lépés választ ígér.
Poros útjelzőt forgat a szél.
Néhány betű, néhány hang,
Búcsút éneklő, lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Magyarország...
Öcsi sóhajt: "Még egy sört"
S aztán lazán az enyémből tölt.
A csapos bambul, meg se hall.
Kinn az utcákon túl nagy a zaj.
Van egy dal, kell egy rím,
csak az ő nyelvén illik rá "kín".
Te is jöttél, én is jöttem.
Néha megrogytam, te sem léptél könnyen.
Legyél régész, mélyre áss!
Egyre régebbi otthont találsz.
Újabb réteg, újabb kép,
valaki előtted, s előttem ugyanitt élt.
Időn innen, évszámon túl,
minden tollhegyre más nevet szúr.
Nyitott könyv bárki előtt,
ott a válasz a sorok között.
Magyarország...
Szívbe vésett örök rejtvény,
Titok-medál kedvesen mellén.
Arany függés aranyláncom
mikor ölelem, soha nem is látom.
Mondd a kódót, a kapu nyílik,
de ha nem jössz rá, várhatsz a sírig.
Tegnap tudtad, de mára új kell,
mert a hoppmester épp a tóra ül fel.
Magyarország...
Csak egy rejtvény, s kell egy élet,
hogy a megfejtés szélére érjek.
Miért várok, miért félek, nem tudom
Miért merengek ennyit a válaszon?
Magyarország...
Néhány betű, néhány hang,
búcsút éneklő lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Magyarország...
S mint a mesében, vonz a remény.
Minden lépés választ ígér.
Poros útjelzőt forgat a szél.
Néhány betű, néhány hang,
Búcsút éneklő, lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Magyarország...
Öcsi sóhajt: "Még egy sört"
S aztán lazán az enyémből tölt.
A csapos bambul, meg se hall.
Kinn az utcákon túl nagy a zaj.
Van egy dal, kell egy rím,
csak az ő nyelvén illik rá "kín".
Te is jöttél, én is jöttem.
Néha megrogytam, te sem léptél könnyen.
Legyél régész, mélyre áss!
Egyre régebbi otthont találsz.
Újabb réteg, újabb kép,
valaki előtted, s előttem ugyanitt élt.
Időn innen, évszámon túl,
minden tollhegyre más nevet szúr.
Nyitott könyv bárki előtt,
ott a válasz a sorok között.
Magyarország...
Szívbe vésett örök rejtvény,
Titok-medál kedvesen mellén.
Arany függés aranyláncom
mikor ölelem, soha nem is látom.
Mondd a kódót, a kapu nyílik,
de ha nem jössz rá, várhatsz a sírig.
Tegnap tudtad, de mára új kell,
mert a hoppmester épp a tóra ül fel.
Magyarország...
Csak egy rejtvény, s kell egy élet,
hogy a megfejtés szélére érjek.
Miért várok, miért félek, nem tudom
Miért merengek ennyit a válaszon?
Magyarország...
Néhány betű, néhány hang,
búcsút éneklő lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Magyarország...
Keresztút, keresztrejtvény,
S mint a mesében, vonz a remény.
Minden lépés választ ígér.
Poros útjelzőt forgat a szél.
Néhány betű, néhány hang,
Búcsút éneklő, lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Венгрия...
Öcsi sóhajt: "Még egy sört"
S aztán lazán az enyémből tölt.
A csapos bambul, meg se hall.
Kinn az utcákon túl nagy a zaj.
Van egy dal, kell egy rím,
csak az ő nyelvén illik rá "kín".
Te is jöttél, én is jöttem.
Néha megrogytam, te sem léptél könnyen.
Legyél régész, mélyre áss!
Egyre régebbi otthont találsz.
Újabb réteg, újabb kép,
valaki előtted, s előttem ugyanitt élt.
Időn innen, évszámon túl,
minden tollhegyre más nevet szúr.
Nyitott könyv bárki előtt,
ott a válasz a sorok között.
Венгрия...
Szívbe vésett örök rejtvény,
Titok-medál kedvesen mellén.
Arany függés aranyláncom
mikor ölelem, soha nem is látom.
Mondd a kódót, a kapu nyílik,
de ha nem jössz rá, várhatsz a sírig.
Tegnap tudtad, de mára új kell,
mert a hoppmester épp a tóra ül fel.
Венгрия...
Csak egy rejtvény, s kell egy élet,
hogy a megfejtés szélére érjek.
Miért várok, miért félek, nem tudom
Miért merengek ennyit a válaszon?
Венгрия...
Néhány betű, néhány hang,
búcsút éneklő lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Венгрия...
S mint a mesében, vonz a remény.
Minden lépés választ ígér.
Poros útjelzőt forgat a szél.
Néhány betű, néhány hang,
Búcsút éneklő, lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Венгрия...
Öcsi sóhajt: "Még egy sört"
S aztán lazán az enyémből tölt.
A csapos bambul, meg se hall.
Kinn az utcákon túl nagy a zaj.
Van egy dal, kell egy rím,
csak az ő nyelvén illik rá "kín".
Te is jöttél, én is jöttem.
Néha megrogytam, te sem léptél könnyen.
Legyél régész, mélyre áss!
Egyre régebbi otthont találsz.
Újabb réteg, újabb kép,
valaki előtted, s előttem ugyanitt élt.
Időn innen, évszámon túl,
minden tollhegyre más nevet szúr.
Nyitott könyv bárki előtt,
ott a válasz a sorok között.
Венгрия...
Szívbe vésett örök rejtvény,
Titok-medál kedvesen mellén.
Arany függés aranyláncom
mikor ölelem, soha nem is látom.
Mondd a kódót, a kapu nyílik,
de ha nem jössz rá, várhatsz a sírig.
Tegnap tudtad, de mára új kell,
mert a hoppmester épp a tóra ül fel.
Венгрия...
Csak egy rejtvény, s kell egy élet,
hogy a megfejtés szélére érjek.
Miért várok, miért félek, nem tudom
Miért merengek ennyit a válaszon?
Венгрия...
Néhány betű, néhány hang,
búcsút éneklő lassú harang.
Körbenőtte az életemet.
Vihetsz bárhová, nélküle nem lehet.
Венгрия...